A Tadasana az álló testtartások nagy részének a kiinduló helyzete.

Lépésről lépésre

• A nagy lábujjak érintik egymást, a sarkak kissé távolodnak egymástól – éppen csak annyira, hogy a második lábujjak párhuzamosan előrefele nézzenek. A súlyt egyenlően oszlasd szét a talpakon és a lábujjakon: először helyezkedj a sarkaidra, nyisd szét a lábujjakat legyezőszerűen, majd szépen lassan, a talppárnákat követően, fektesd le azokat a földre. A belső bokákat emeljük meg, hogy a talp belső éle kissé felemelkedjen.

• A combizmok aktiválásával húzd felfelé a térdkalácsokat. A belső combizmot forgasd kissé befelé. Passzív a hasizom. A köldököt húzd hátra a gerinc felé, a farokcsontot pedig, a medence előrebillentésével told lefelé.

• Anélkül, hogy a bordák alsó részét előre nyomnád, emeld meg a szegycsontot a plafon felé, a vállakat egy félköríves mozdulattal vidd hátra, majd könnyedén hagyd lefelé esni. Karok a törzs mellett, a tenyereket fordítsd előrefelé, tárd szét az ujjaidat és finoman nyújtsd az ujjakat a talaj felé, mintha mindegyiket egy kisebb súly húzná lefelé.

• Egyenes a fej, puha a torok és passzívak, puhák a szemek. A rekeszizomlégzés könnyed és folyékony, szünet nélküli.
  

Hatásai

• enyhíti az isiászból (ülőidegzsábából eredő) fájdalmakat
  
• javítja a testtartást,
• erősíti a bokát, a combot, a térdet és a feneket

Tanácsok

• Az egyensúly oly módon javítható ebben a testtartásban, ha a talpakat kissé távolítjuk egymástól
• A falnak háttal állva ellenőrizheted, hogy mennyire egyenes a testtartásod: a sarkak hátsó része, a keresztcsont és a lapockák érintsék a falat, a fej azonban ne támaszkodjon a falnak.

 Forrás